A lban ers csordasztn l. Ennek ksznheten csak ms lovak trsasgban rzik jl magukat, s nha kifejezetten ellenszegl, ha elvlasztjk trsaitl. Ne akard elnyomni a csordasztnt mindenron lovadban, inkbb prbld meg aa magad hasznra fordtani!
A legeln egytt ll lovak soha nem tvolodnak el tlsgosan messzire egymstl. Egy l a lovastrn is csak akarata ellenre hagyja el a csoportot, ha pldul az egyik lovas leszll a lrl, hogy feldertse a krnyket. A l a feladat teljestse utn sietve tr vissza a pajtsaihoz. Szmtalan egyb pldval is szolglhatnnk annak bemutatsra, milyen ersen fejlett a lovak csordasztne. A csapatban l llatok kzssge jelenti a legmegbzhatbb vdelmet a tmadsokkal szemben. A lnak nincsenek karmai vagy szarvai, amelyekkel a farkasokhoz vagy pumkhoz hasonl ragadozkal szemben vdekezni tudna. Nincs ms lehetsge, egyedl csak a menekls. s minl elbb szreveszi az ellensget, annl nagyobb az esly arra, hogy el is tud meneklni. Tbb szem, fl s orr termszetesen jval hatkonyabb s megbzhatbb, mint egyetlen l rzkszervei. Mivel nhny l a mnesbl mindig szemmel tartja a krnyket, a tbbiek nyugodtan ehetnek, aludhatnak vagy pihenhetnek. Egy magnyos l ellenben soha nem lelne nyugalmat! A vadlovak mnesben a vezrkanca felel a tbbiek biztonsgrt. Ha arrl van sz, hogy biztonsgos helyet talljanak, vagy megvlasszk a megfelel pillanatot a tovbbvonulsra, ivsra, legelsre vagy alvsra, a lovak teljesen rhagyatkoznak. A szigor rangsor minden egyes llat helyt meghatrozza a csapatban. Ha egy l eltvoldik a mnestl, elveszti a kzssg vdelmt is, s nehz helyzeteken kell egyedl rr lennie. A legtbb ragadoz nem tmad meg mneseket vagy llatcsoportokat, hanem kivrja, amg egy vatlan, gyenge vagy beteg llat lemarad a csapattl. Egy magnyos l padig mr knny prda szmra. Ezt a l maga is tudja, s azonnal bizonytalann vlik, amint elvlasztjk a mnestl. Ez az oka annak, hogy a vezrkanca a tlsgosan szemtelen fiatalokat elkergeti a mnestl. gy szigoran megleckzteti ket. A kitasztott l ltalban hamar beltja alrendelt szerept, hogy aztn megint bevegyk a csapatba. |