A j�t�k az �let�r�m megnyilv�nul�sa. az eg�szs�ges, el�gedett l� id�s kor�ban is j�tcik. Ez a j�t�kra val� hajlam hasznodra lehet n�gyl�b� bar�tod betan�t�sa sor�n is.
A kutya- �s macskatulajdonosok gyakran �s sz�vesen j�tszanak kedvenc�kkel. Ezzel szemben sok lovas furcsa m�don el sem tudja  k�pzelni, hogy a j�t�k a lovaknak is �r�met szerez. Emellett a j�t�k seg�ts�g�vel meg is tanulhatnak n�h�ny dolgot.

A j�t�k eleinte csup�n azt jelenti, hogy "�gy tesz�nk, mintha". A fiatal �llatok (�pp �gy, mint a gyerekek!) j�t�kos m�don tanulnak meg sokmindent. Mik�zben ut�nozz�k a nagyok viselked�s�t, szinte �szrev�tlen�l l�tfontoss�g� alapelveket saj�t�tanak el: megtanulj�k megismerni a vesz�lyt, hogyan �s hol kell eles�get keresni, hogyan viselkedjenek az ellens�ggel szemben, �s m�g sok m�st is. A j�t�k az igazi �letre val� felk�sz�l�st szolg�lja. A csik� csak megj�tsza, mintha harcolnia kellene, vagy meg kellene v�deni a hely�t a m�nesben, vagy mintha nagy vesz�ly fenyegetn�. Ut�nozza a nagyok mozdulatait, szok�sait an�lk�l, hogy felelnie kellene viselked�s��rt.
A j�t�k ugyan k�s�bb elvesz�ti nevel� funkci�j�t, azonban szinte minden �l�l�ny sz�m�ra nagy jelent�s�ggel b�r, m�g feln�tt korban is. A j�t�k szelep, menek�l�s a val�s�g el�l: a mindennapi stressz j�t�k k�zben h�tt�rbe szorul, ember �s l� kikapcsol�dik �s megnyugszik.
Ha a csik� a legel�n n�l fel, naponta t�bb �r�t t�lt j�t�kkal. amiben csak lehet, ut�nozza anyj�t �s a t�bbieket, vad �ld�z�sbe kezd, �s vid�man harcol a t�bbi csik�val. Gyakorolja am v�dekez�st, a menek�l�st �s a megf�leml�t�st. F�jtatva sz�kken fel egy v�d�r el�tt, vagy hirtelen menek�lni kezd egy sz�lben ide-ode lebeg� pap�rdarab el�l. A csik� lassacsk�n flefedezi a k�rnyezet�t. Mindent megvizsg�l, amit tal�l, megszagolgatja, orr�val megb�kd�si, beler�g �s megharapd�lja. ezek a j�t�kok fejl�d�se szempontj�b�l rendk�v�l fontosak.
A t�bbedmagukkal a legel�n �ll� lovak id�sebb korukban is j�tszanak. A csoport bels� hierarchi�ja ek�zben r�vid id�re felbomlik. Az �llatok kavarg� �ld�z�ses vad�szatba kezdenek �s k�pzelt vesz�lyek el�l menek�lnek. J�t�kuk azonban n�ha �sszetettebb form�t �lt: megpr�b�lnak olyan helyet elfoglalni a m�nesben, amely rendes k�r�lm�nyek k�z�tt nem illeti meg �ket, pl. a legjobb legel�helyre �llnak, �s csak nagy nehezen engedik magukat onnan elkergetni.
Az a l�, amelyiknek dolgoznia kell, szinte egy�ltal�n nem j�tszik. A sz�rakoz�s �s a v�ltozatoss�g ir�nti ig�ny ugyan benne �l, mindennapjai azonban nem ny�jtanak neki ehhez semmilyen lehet�s�get. M�g a bokszokban is alig tal�lkozik t�rsaival, �s kev�s v�ltozatoss�gban van r�sze.
Mindemellett �ppen a bokszban tartott lovaknak lenne a legnagyobb sz�ks�g�k egy j� kis kikapcsol�d�sra. Egyes l�tulajdonosok ez�rt j�t�kokat visznek a l� boksz�ba. Azok az �llatok, amelyek napk�zben kicsit le tudj�k magukat foglalni, egy�rtelm�en kiegyens�lyozottabbak, �s j�val k�nnyebben kezelhet�ek.

J�tszani a lovaddal soha nem felesleges id�pocs�kol�s - ellenklez�leg: minden j�t�k bizonyos fok� intelligenci�t �s �gyess�get ig�nyel, m�ly�ti a l� �s lovas k�zti kapcsolatot, szorosabbra fonja bar�ts�gukat. N�gyl�b� bar�tunk ezenk�v�l a j�t�k sor�n levezeti benn a felgy�lemlezett stresszt, �s visszanyeri bels� egyens�ly�t.

Vezesd lovadat hetente t�bbsz�r egy beker�tett, nagy kiterjed�s� ter�letre, �s engedd, hogy ott szabadon futk�rozzon. Pr�b�lj vele j�t�kosan helyetcser�lni, s ezt-azt megtan�tani neki. Fuss k�l�nb�z� ir�nyba, h�vd a lovadat magad ut�n, �s hagyd, hogy mindenhova k�vessen. Mutasd meg neki, hogyan kell meghajolni, hogyan kell le�lni, �s mindig gondolj arra, hogy ilyenkor ne dolgozzatok, hanem val�j�ban j�tsszatok. Dics�rd meg a lovat, �s adj neki jutalmat, ha valamit j�l csin�lt. Ha rosszul csin�lt valamit, megmondhatod neki, de nem szabad megb�ntetned. A legfontosabb szab�ly: a j�t�knak �r�met kell szereznie! Amint �szrevetted, hogy lovad kedv�t veszti, abba kell hagynod.